Emlékérme vagy emlékérem? Mi a különbség?
Az emlékérme, mint speciális pénzeszköz A Magyar Nemzeti Bank - a külföldi jegybankok gyakorlatával összhangban - azzal a céllal bocsát ki em-lékérméket, hogy az ország életében jelentős történelmi-, kulturális-, tudományos- stb. évfordulókról, eseményekről az utókor számára maradandó formában állítson méltó emléket. Az MNB által kibocsátott emlékérmék éppúgy törvényes fizetőeszköznek minősülnek, mint a mindennapi fizetésekhez használt forgalmi bankjegyek és érmék.
Az emlékérmék törvényes fizetőeszköz funkciója egyrészt növeli az adott eseményről, évfordulóról történő megemlékezés ünnepélyességét, másrészt garanciát jelent arra is, hogy a kibocsátó MNB az emlékérméket a rajtuk szereplő névérték erejéig más törvényes fizetőeszközre - bankjegyre vagy forgalmi érmére - bármikor átváltja.Ezért kizárólag az MNB által kibocsátott emlékérmék képesek a tartós értékőrzésre, mivel kockázatmentes hosszú távú befektetést jelentenek az által, hogy a névértékük erejéig bármikor átválthatók.
A törvényes fizetőeszköz funkció nem jelenti ugyanakkor azt is, hogy az emlékérmék fizetési célokra készülnének. Sőt, az MNB mint kibocsátó az emlékérmék felhasználását a vásárlások lebonyolítására kifejezetten kerülendőnek tartja. Az emlékérmék - egyedi kivitelezésük és korlátozott példányszámuk mellett - épp azáltal képesek megőrizni magas presztízsű értékközvetítő szerepüket, hogy nem részesei a mindennapos fizetési műveleteknek. Ezen felül az emlékérmével történő fizetés fennakadást is okozhat a hétköznapi készpénzforgalomban, hiszen a kiskereskedelmi pénztárosoktól nem várható el, hogy ugyanolyan könnyen és gyorsan felismerjék az MNB által megemlékezési célból kibocsátott, folyamatosan gyarapodó számú, változatos megjelenésű emlékérméket, mint a jól ismert és megszokott forgalmi érméket.
Ha a helyzet úgy alakul, hogy egy emlékérme a tulajdonosa számára feleslegessé válik, a fizetési célú felhasználás helyett sokkal jobb megoldás az átváltás vagy értékesítés. Az MNB kizárólagos tulajdonú leányvállalatánál, a Magyar Pénzverő Zrt.-nél az emlékérmék névértéken bármikor átválthatók forgalmi bankjegyekre vagy érmékre, amelyekkel már egyszerűen és gyorsan lebonyolíthatók a hétköznapi vásárlások. Emlékérme kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásoknál vagy emlékérme aukciókon pedig akár névértéket meghaladó áron is értékesíthetők az emlékérmék.
és a pénznek nem minősülő emlékérem
Jeles évfordulók, események alkalmából, neves történelmi személyekről, tudósokról, művészekről való megemlékezés céljából magán üzleti vállalkozások is készíthetnek és árusíthatnak emlékérmeket. Fontos tudnivaló, hogy az ilyen - nem a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott - emlékérmek nem minősülnek törvényes fizetőeszköznek (nincs a kibocsátó által garantált névértékük és a forint felirat is "hiányzik" róluk). A törvényes fizetőeszköz funkció hiánya nemcsak azt jelenti, hogy ezek az érmek egyáltalán nem használhatók fel fizetésre, hanem azt is, hogy nem kapcsolódik hozzájuk az a kibocsátói garancia, mely alapján a teljes névértékükön, díjmentesen bármikor átválthatók lennének forgalmi bankjegyekre vagy érmékre.
A névértékkel nem rendelkező, különböző nemesfémből készült érmek vásárlása esetén célszerű figye-lemmel lenni arra, hogy ezeknek az érmeknek, medáloknak a hosszú távú gyűjtői, másodpiaci forgalmi értéke elsősorban a nemesfém tartalmuktól, valamint a gyártási példányszámuktól függ. Minél nagyobb a nemesfém tartalma az éremnek és minél kevesebbet gyártottak belőle, annál nagyobb az esély arra, hogy az hosszú távon is értékes marad. A jellemzően színesfémből készült és arannyal, ezüsttel futtatott érmek, medálok hosszú távú értékőrzési funkciója kétséges lehet. Ezért a névértékkel nem rendelkező érmek vásárlása esetén javasolt a fenti szempontokat megfontolni, azaz körültekintően tájékozódni azok anyagösszetételéről (például, hogy valóban nemesfém vagy csak nemesfémmel futtatott-e az érem), valamint arról is célszerű előzetesen meggyőződni, hogy milyen feltételek vonatkoznak a visszavásárlásra, mert arra általában csak korlátozott ideig van lehetőség.
(forrás: Belházyné Illés Ágnes a Magyar Nemzeti Bank vezető készpénzpolitikai szakértője)